MINDENT A MEDIÁCIÓRÓL

Konfliktusok minden emberi kapcsolatban elkerülhetetlenül kialakulnak. A konfliktusok okozta feszültségek feloldása azonban nem könnyű feladat. A felek általában pozíciójukat igyekszenek érvényesíteni, nem egyezkedni, hanem győzedelmeskedni akarnak. A felek könnyen belesodródhatnak egy sokszor hosszadalmas és költséges perbe, és ezzel együtt a konfliktus elmélyülésébe.

A mediáció – közvetítés – egy sikerrel alkalmazott alternatív konfliktuskezelési módszer, melynek lényege a kommunikáció. Célja olyan egyezség létrehozása a felek között, amellyel mindkét fél elégedett, és egyik sem érezheti magát vesztesnek. Az informális, pártatlan és teljes diszkréciót nyújtó eljárásban a mediátor – közvetítő – segíti a feleket a közös érdekek megtalálásában és ezáltal a konfliktus megoldásában. A mediáció folyamán a felek saját maguk kontrollálják a teljes folyamatot, kizárólag ők azok, akik döntenek az elfogadható megoldásokról.

HA MÁR NEM MŰKÖDIK A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NEM TUDNAK EGYESSÉGRE JUTNI A FELEK,  AKKOR SEGÍT A KÖLTSÉG- ÉS IDŐTAKARÉKOS ALTERNATÍV MEGOLDÁS A MEDIÁCIÓ.

A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.

A mediáció főbb elemei:

• az egyezkedést segítő technikák alkalmazása,
• a probléma megfogalmazása,
• az álláspontok közelítése,
• az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása,
• az empatikus kommunikáció fejlesztése,
• alternatív megoldások keresése,
• közös cél kialakítása,
• a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása.

Mikor alkalmazható a mediáció?

• Ha gondok jelentkeznek az együttélés idején.
• Ha válás fenyeget vagy éppen válási krízis közepén vannak a felek.
• Ha állandósulnak a kapcsolattartási konfliktusok.
• Ha bármilyen egyéb kapcsolati problémát gyorsan és költségtakarékosan szeretnének a felek megoldani.
• Ha a konfliktus az üzleti vagy munkahelyi folyamatokat károsan befolyásolja.
• Ha olyan szempontok is fontosak, amelyeket az igazságszolgáltatás nem tud figyelembe venni.
• Ha a felek kívánják meghatározni a köztük folyó vita kimenetelét, ahelyett, hogy lemondanának erről az ügyvédek és a bíró javára.
• Ha a pereskedés költsége valószínűleg összehasonlíthatatlanul magasabb, mint amit bármely fél vissza tudna nyerni vagy meg tudna menteni pereskedés útján.
• Ha a felek szeretnék elkerülni a jogi küzdelemmel járó nehéz és feszültségekkel, szorongásokkal teli időszakot

Miben segít a mediáció?

• Oldja a feszültséget.
• Megfogalmazza a problémákat.
• Tisztázza az érdekeket.
• Kordában tartja az indulatokat.
• Fenntartja a beszélgetés és megegyezés kulturált kereteit.
• Megtalálja a mindkét fél számára előnyös megoldásokat.
• Diszkréten kezeli a problémákat, teljes körűen, professzionálisan oldja meg azokat.
• Költséget és időt takarít meg a hosszadalmas jogi eljárással szemben.

Mi jellemzi a mediációt?

• A konfliktusok más megvilágításba kerülnek.
• Az embert helyezi a középpontba a paragrafusok helyett.
• Jövőorientált.
• A résztvevők kölcsönösen előnyös megoldásra törekednek.
• A megállapodás a felek döntésein alapul.
• Szigorúan bizalmas, az érintetteken kívül más nem juthat az információhoz.
• Költség- és időtakarékos.
• A felsorolások végén vagy mindenhol vessző, vagy mindenhol pont, vagy leginkább semmi ne legyen.

A konfliktusok fájdalmasak. A legtöbb ember meg akarja őket oldani. A mediáció lélektani kiindulópontja az a megállapítás, hogy nem szabad elvenni az emberektől a konfliktusaikat. Azzal, hogy egy jogvita bíróság elé kerül, már önmagában kiélezi a vitát a felek között, mindketten nyerni akarnak és nem ésszerű megoldásra törekszenek. A bíróság kötelezően megszabott határozata is a vesztes fél számára mindenképpen negatív érzelmeket szül és egy szükségszerű, kényszerű kötelezettséget.

Egy konfliktus résztvevőjeként talán nehéz elképzelnie, hogyan működik ez a folyamat. Hiszen a konfliktusban ugyanazokat a köröket futják a felek, saját igazukban bízva, vagy nem látván megoldást a problémára. Mégis, akkor mitől tud működni a mediáció?

Egy semleges harmadik személy kívülről ránézve a szituációra sokat tud segíteni úgy, hogy a megoldáshoz új kiindulópontot keresnek a felekkel. Olyan semleges, ítéletmentes légkört teremt a mediátor, ahol minden addigi sérelem, érzelem felszínre tör és meghallgatásra talál. A mediáció során a feleknek nem kell semmi olyanba belemennie, amivel nem értenek egyet. Mégis, az ülésen történik valami, ami megváltoztatja a résztvevő felek céljait és kilátásait. A mediátor nem arra kéri a résztvevőket, hogy értsenek egyet egymással, csak arra, hogy valóban próbálják megérteni a másik felet.  A mediáció során a felek elmondhatják a saját nézőpontjukból a problémát, és meghallgatják a másik oldal olvasatát, majd irányítottan meg tudják beszélni a felmerülő kérdéseket, ezáltal megértik a konfliktus okát. Ekkor egy olyan hatalmas kreatív energia szabadul fel bennük, ami felszínre hoz addig nem látott és elképzelhetetlennek tartott ötleteket, melyek egy megoldáshoz és a konfliktus végéhez vezethetnek.

A mediátor a folyamat során végig semleges marad. A mediátor feladata a fórum és a légkör megteremtése, a két vagy több fél közötti kommunikáció mederben tartása, irányítása. A mediátor mindkét fél érdekét egyformán szem előtt tartja. Sokat kérdez, összefoglal. Ötletet, tanácsot nem ad, döntést nem hoz, nem befolyásolja az egyik felet sem.

A hagyományos, ellenséges légkörű jogi rendszerünkben az a szokás, hogy ha a konfliktust a felek nem tudják megoldani, akkor mindkét fél felkér egy tapasztalt, szakmailag kiváló ügyvédet, aki ügyfele szemszögéből fogja nézni a szituációt, amit majd később a bíróságon messzemenőkig képvisel. A bíró így mindkét fél részéről a lehető legrészletesebb, legjobb információt megkapja. Aztán bírói semlegességét szem előtt tartva, az esetet kívülről, a törvény szemszögéből nézve hoz egy igazságos, bölcs döntést.

A túlterhelt bírósági rendszerünkben azonban a bíráknak nincs arra idejük, hogy megismerjék az eset mögött álló embert. Akik már jártak bíróságon igazuk érvényesítése végett tapasztalják, hogy a tárgyaláson többnyire az ügyvédek képviselik az ügyüket, nincs lehetőség a kép árnyalására, érzelmek megvilágítására, gyakran szót sem kapnak. A tények és a jogszabályok jelentik az eligazító táblát a kérdőjelek sűrűjében.

A mediáció során viszont igenis van lehetősége Önnek arra, mint a legmegfelelőbb személynek a saját ügyében, hogy elmondja az üggyel kapcsolatos véleményét, érzelmeit. Nincs az a szakember, az az ügyvéd, aki jobban ismerné Önnél az Ön életét, elvárásait, vágyait. Mi több, a felkért és megfizetett szakemberek sem tudják annyira képviselni Önt, mint saját maga, hiszen a végső döntéssel, megállapodással, ami születik, Önnek kell együtt élnie és viselnie a következményeit. Ön van egyedül abban a helyzetben, hogy az Önt és családját érintő kérdésekben döntést hozzon.